mRNS alapú HPV kimutatás

Sokak számára már ismert tény, hogy a méhnyakrák és sok más rosszindulatú daganat kialakulásáért a human papilloma vírus (HPV) a felelős.

Az évenkénti, hagyományos méhnyakszűrés során általában hagyományos sejtkenet vizsgálat történik. Itt láthatóak a méhnyak sejtjei és azok elváltozásai. Jól felismerhetőek azok a folyamatok, amelyek évek alatt a rosszindulatú daganat kialakulásához vezethetnek. Amennyiben ilyen elváltozás látható az eredményben, akkor legtöbbször javasoljuk a HPV kimutatást, melyet eddig a vírus DNS-ének kimutatásával végeztek.

Tudjuk azonban, hogy maga a HPV a leggyakoribb nemi úton terjedő fertőzés. A nők 80%-a élete során legalább egyszer fertőződik a vírussal. Szerencsére azonban ezt a fertőzést az immunrendszer legyőzi, még mielőtt a méhnyakrák kialakul. Sokszor még a rákmegelőző állapotok is visszafordulhatnak jó irányba és a sejtkép normalizálódik.

Fontos tehát azoknak a fertőzéseknek a felismerése, amelyek valóban veszélyt jelentenek a daganat kialakulása szempontjából, és ezeknek az eseteknek a szoros követése. A hagyományos DNS alapú vizsgálat erre nem feltétlenül alkalmas, és ez a módszer minden fertőzést kimutat, azokat is, amelyek úgynevezett átmeneti fertőzések és valójában nem jelentenek igazi veszélyt. Ha azonban egy beteggel azt közöljük, hogy eltérés van a sejtkenetben, majd azt mondjuk, hogy a méhnyakból vett mintából kimutatható a magas kockázatú HPV, akkor ez a hír biztos mindenkiben aggodalmat vált ki. Adott esetben fölösleges műtétre is sor kerülhet.

Az mRNS alapú méhnyakszűrés a DNS alapú HPV kimutatással szemben, csak azokat az eseteket találja meg, ahol a vírus örökítőanyaga- a DNS-e-már bejutott a méhnyak sejtjeibe és ott a kettős spirál szétbomlott, majd megkezdődött az mRNS-re történő átírás. Ez a folyamat azért fontos, mert az mRNS az a közvetítő molekula, amely a fehérjék előállításának első lépése és a HPV is fehérjéken-úgynevezett onkoproteineken-keresztül indítja el a sejtosztódás zavarát. Így tehát azokat a fertőzéseket mutatjuk ki, amelyekből nagyobb eséllyel alakul ki daganatos elváltozás, vagyis amelyek esetében valóban indokolt a betegek szoros követése.

Ezzel az innovatív, új szűrőmódszerrel a méhnyakrák megelőzéshez egy olyan betegközpontú eszköz áll a rendelkezésünkre, mely igen nagy érzékenységgel bír és segítségével specifikusan, csak a valóban nagy figyelmet igénylő eseteket emelhetjük ki.